Míg Magyarország keresi útját a globális kihívások között, érdemes kitekintenünk más sikeres nemzetekre. Szingapúr különleges példát mutat: alig hatvan év alatt szegény kikötővárosból globális pénzügyi és technológiai központtá vált. A Brain Bar rendezvényen beszélgettem Rafe Fletcher politikai tanácsadóval, aki mélyrehatóan ismeri a délkelet-ázsiai városállam működését.
„Szingapúr sikere három pillérre épül: pragmatikus gazdaságpolitika, erős nemzeti identitás és jövőorientált oktatás,” magyarázta Fletcher. A városállam vezetése mindig hosszútávú stratégiákban gondolkodott, nem választási ciklusokban. Ez olyan stabilitást teremtett, amely vonzza a befektetőket és biztosítja az állampolgárok jólétét. Különösen figyelemreméltó az átlátható kormányzás és a korrupciómentesség, amellyel kiérdemelték a nemzetközi bizalmat.
Magyarország számára tanulságos lehet Szingapúr nyelvpolitikája is. „Miközben az angol a gazdaság és közigazgatás nyelve, a kormány támogatja a kulturális gyökereket és anyanyelveket,” mondta Fletcher. Ez párhuzamba állítható hazánk törekvéseivel, ahol a globális versenyképesség mellett őrizni kell nemzeti örökségünket.
A falusi Magyarország szempontjából is van mit tanulnunk. Szingapúr digitalizációs programja a legeldugottabb helyeken is biztosítja a szélessávú internetet és kormányzati szolgáltatásokat. „A város és vidék közötti szakadék áthidalása nem luxus, hanem nemzetstratégiai kérdés,” hangsúlyozta beszélgetőpartnerem.
Persze nem másolhatjuk le a szingapúri modellt – történelmünk, kultúránk és geopolitikai helyzetünk alapvetően különbözik. De a pragmatikus, értékalapú kormányzás, a minőségi oktatás és a jövőorientált gondolkodás olyan tanulságok, amelyeket hazánk is hasznosíthat, miközben megőrizzük ezeréves gyökereinket és nemzeti szuverenitásunkat.
