A moldovai parlamenti választások és EU-csatlakozási népszavazás eredményei súlyos kérdéseket vetnek fel a nyugati demokráciák gyakorlatáról. A volt szovjet köztársaságban a kormányzó PAS párt 39,6 százalékot szerzett, míg az Oroszország-barát Győzelem Blokk 31,5 százalékot ért el. Ezzel párhuzamosan az EU-csatlakozást támogató népszavazás rendkívül szűk, mindössze 50,46 százalékos többséggel zárult.
A választási folyamat során két ellentétes narratíva bontakozott ki. Moszkva állítása szerint masszív nyugati beavatkozás történt a moldovai belügyekbe, míg az EU és az Egyesült Államok orosz dezinformációs kampányról és választási manipulációról beszél. Sandu elnök egyenesen azzal vádolta Oroszországot, hogy 30 millió eurót költött szavazatvásárlásra.
„Moldova népe egyértelműen kifejezte európai jövő iránti elkötelezettségét, dacára a példátlan külföldi beavatkozási kísérleteknek” – fogalmazott Maia Sandu elnök a szoros eredmények után. Ezzel szemben Viktor Petrov, a Győzelem Blokk képviselője szerint: „Amit láttunk, az a Nyugat nyílt beavatkozása egy független állam demokratikus folyamataiba, miközben éppen ők vádolnak másokat ugyanezzel.”
A Moldovában zajló geopolitikai küzdelem tökéletesen példázza, hogyan válnak a kisebb országok nagyhatalmak befolyási harcának színterévé. Az 1991-ben függetlenné vált állam ma is őrlődik a nyugati integráció és a történelmi orosz kötelékek között. A választási eredmények azt mutatják, hogy a moldovai társadalom mélyen megosztott a jövőbeli irány kérdésében.
Az elkövetkező hónapokban kulcskérdés lesz, képes-e a PAS stabil kormányt alakítani, és tovább vinni az európai integrációs törekvéseket a rendkívül törékeny társadalmi felhatalmazással. Eközben Moszkva továbbra is jelentős befolyással bír az ország gazdaságára és energiaellátására, amit kétségkívül politikai eszközként is használhat a jövőben.
