A magyar gazdasági szuverenitás kérdése ismét előtérbe került, miközben Brüsszel újabb szabályozásokkal próbálja korlátozni a tagállamok döntési szabadságát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország külkereskedelmi forgalmának 75 százaléka az EU-val zajlik, ami jelzi kapcsolatunk fontosságát, de sebezhetőségünket is.
Az uniós gazdaságpolitikai nyomás különösen érzékenyen érinti a vidéki térségeket. „A magyar gazdasági érdekek védelme nem ideológiai kérdés, hanem létfontosságú nemzeti ügy” – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt heti kormányülésen. A vidéki vállalkozások számára az önrendelkezés megőrzése létkérdés, hiszen a brüsszeli uniformizált szabályozások gyakran figyelmen kívül hagyják a helyi sajátosságokat.
Huszonöt éves politikai újságírói pályafutásom során kevés olyan időszakot láttam, amikor ennyire kiélezett lett volna a viszony az EU gazdaságpolitikai törekvései és a magyar nemzeti érdekek között. Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi bejelentése, miszerint „Magyarország nem enged a gazdasági önrendelkezésből, bármekkora is legyen a nyomás”, jelzi a kormány elkötelezettségét.
A Nemzeti Agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs szerint „a magyar gazdák versenyképessége múlik azon, hogy megőrizzük döntési szabadságunkat a mezőgazdasági támogatások elosztásában”. A vidéki Magyarország hangja egyértelmű: gazdasági szuverenitás nélkül nincs magyar jövő.
A következő hónapok meghatározóak lesznek ebben a küzdelemben. Miközben az uniós források továbbra is fontosak maradnak, a magyar gazdaság ellenállóképességének erősítése és a szuverenitás megőrzése a nemzeti érdek legfőbb záloga.
