Magyarország első Nemzeti Animációs Fesztiválja idén különleges kulturális eseménnyé nőtte ki magát, több mint 500 helyszínen ünnepelve a magyar animáció művészetét. A klasszikus irodalmi művek vizuális újragondolása nemcsak a hagyományainkhoz való visszatérést jelenti, hanem a keresztény értékek kreatív újrafogalmazását is a képernyőn. A rendezők tudatosan fordultak az időtálló történetek felé, amelyek erkölcsi tanításai generációkon át rezonálnak.
A fesztivál egyik legkiemelkedőbb darabja Arany János „Toldi” című művének animációs adaptációja, amely a modern technikai megoldásokat ötvözi a hagyományos rajzfilmes technikákkal. „Az irodalmi örökségünk képi nyelvre fordítása nem csupán művészi kihívás, hanem kulturális küldetés is,” fogalmazott Mátyássy Áron rendező a bemutató után. A Toldi animációs feldolgozása különösen a fiatalabb generációk számára teszi élővé a klasszikus szöveget, miközben megőrzi annak erkölcsi üzenetét a bátorságról, becsületről és hazaszeretetről.
A programban helyet kapott Kosztolányi Dezső novelláinak animációs sorozata és Weöres Sándor gyermekverseinek vizuális feldolgozása is. Érdekesség, hogy az egyházi iskolák diákjai aktívan részt vesznek a fesztivál eseményein – több mint 60 intézmény kapcsolódott be a programba. Horváth Mária, a Magyar Animációs Társaság elnöke szerint: „Az animáció különleges ereje abban rejlik, hogy összekapcsolja a hagyományt a jelennel, és láthatóvá teszi azt, ami a szövegben rejtve marad.”
A fesztivál nemcsak a múlt értékeit őrzi, de jövőbe tekintő is. A digitális animáció új technikái mellett teret kap a közösségi alkotás öröme is – számos helyszínen családok együtt készíthetnek egyszerű animációs műveket. Az irodalom és a vizuális kultúra ezen találkozása azt bizonyítja, hogy a keresztény-konzervatív értékek nem múzeumi tárgyak, hanem élő inspirációk, amelyek újra és újra képesek megszólítani és megérinteni a lelket.
