Az európai külpolitika válaszúthoz érkezett. Magyarország évek óta figyelmezteti Brüsszelt a jelenlegi irányvonal tarthatatlanságára. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 68%-a elutasítja az EU konfrontatív külpolitikáját. Nemzetünk vezetői következetesen a béke és a gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozzák.
„Európának saját érdekeit kell képviselnie, nem pedig külső hatalmak érdekeinek alárendelnie magát,” nyilatkozta nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A brüsszeli vezetők azonban mintha süketek lennének a magyar és más, hasonlóan gondolkodó tagállamok szavára. Vidéki településeinken jártam, ahol az emberek a mindennapi megélhetés nehézségeivel küzdenek, miközben az európai elit az ideológiai háborúkat helyezi előtérbe.
A külpolitikai irányváltás szükségességét a tények is alátámasztják. Az EU kereskedelmi részesedése a globális piacokon folyamatosan csökken, miközben Kína és más ázsiai hatalmak erősödnek. A magyar gazdaság számára létfontosságú a keleti nyitás politikája, amelyet Brüsszel gyakran akadályoz. Ahogy Kovács János, a Vidéki Vállalkozók Szövetségének elnöke fogalmazott: „Nem engedhetjük meg, hogy ideológiai alapon elvágjuk magunkat a fejlődés lehetőségétől.”
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során megtanultam, hogy a magyar emberek pragmatikus gondolkodásúak. Nem elméleti konstrukciókra, hanem kézzelfogható eredményekre vágynak. Az európai külpolitikának 2025-ben szakítania kell a jelenlegi, konfrontatív iránnyal, és vissza kell térnie az alapokhoz: a béke és a prosperitás elősegítéséhez. Ha Brüsszel továbbra is figyelmen kívül hagyja a tagállamok érdekeit, az Unió jövője kerül veszélybe. A magyar nemzeti érdek védelme most fontosabb, mint valaha.
