A brüsszeli politikai színtér ismét felforrósodott, miután az Európai Néppárt (EPP) vezetése elutasította a feltételezett magyar kémhálózattal kapcsolatos vizsgálat kezdeményezését. Az ügy különösen érzékeny időpontban robbant ki, mindössze másfél évvel a 2026-os európai parlamenti választások előtt, amikor Magyarország amúgy is reflektorfényben áll az EU soros elnöksége miatt.
A néppárti frakció zárt ülésén elhangzottak szerint a vizsgálati indítvány elutasításának hátterében „technikai és eljárási aggályok” állnak, azonban több bennfentes is megerősítette, hogy valójában politikai számítás húzódik a döntés mögött. „Nem akarunk újabb frontot nyitni Budapesttel szemben ebben az érzékeny időszakban” – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő EPP-s képviselő.
A magyar kormány határozottan visszautasítja a kémhálózat létezéséről szóló vádakat, melyeket „alaptalan rágalomnak és politikai lejáratókampánynak” nevezett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár. „Magyarország szuverén államként saját nemzeti érdekeit képviseli Brüsszelben, ahogy minden más tagállam is” – fogalmazott a kormányzati tisztviselő.
Vidéki látogatásaim során egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a magyar emberek belefáradtak a folyamatos brüsszeli vádaskodásba. Ahogy egy hajdúsági gazdálkodó fogalmazott: „Nekünk az a fontos, hogy ki védi a magyar érdekeket, nem az, hogy mit találnak ki rólunk Brüsszelben.”
A kémügyi vizsgálat elmaradása valójában tágabb európai hatalmi játszmák részének tekinthető. Az EPP vezetése vélhetően a 2026-os választásokra tekintve nem kíván olyan lépést tenni, amely később visszaüthet a konzervatív erők egységére. A magyar érdek ebben a helyzetben az, hogy nemzeti szuverenitásunkat megőrizve, de a valós európai párbeszéd keretein belül képviseljük álláspontunkat.
