A család mint kulturális alappillér a mai magyar társadalomban továbbra is meghatározó jelentőségű. Az utóbbi években felerősödött diskurzus a házasság intézményének fontosságáról és a családi értékek megőrzéséről különösen figyelemreméltó a gyorsan változó világunkban. A nemrég megjelent „Fonódások” című kötet, amely a családi hagyományok, a párkapcsolatok és a házasság kérdéskörét járja körül, különös aktualitással bír.
A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén a szerzők hangsúlyozták, hogy a házasság nem pusztán jogi aktus, hanem a társadalom alapszövetét erősítő kulturális gyakorlat. „A házasság a közösség előtti elköteleződés kifejezése, amely évszázadokon át alakította a magyar társadalom szerkezetét” – fejtette ki Nagyfalusi Katalin irodalomtörténész. A keresztény hagyományban a házasság szentségi jellege ma is áthatja a családalapítással kapcsolatos elképzeléseket, még azokban a körökben is, ahol a vallásgyakorlás nem rendszeres.
Érdekes megfigyelés, hogy miközben Európa-szerte csökken a házasságkötések száma, Magyarországon az elmúlt években enyhe növekedés tapasztalható. A statisztikák mögött kulturális és értékrendbeli sajátosságok húzódnak meg, amelyek a magyarság identitásának szerves részét képezik. Barlay József szociológus szerint „a család értékének újrafelfedezése válasz lehet a gyökértelenség érzésére, amely a fogyasztói társadalom velejárója”.
A modern kihívások ellenére a házasságon alapuló családmodell továbbra is vonzó perspektíva a fiatalok számára. A hagyomány és a modernség közötti egyensúly megtalálása azonban nem könnyű feladat. A kulturális örökségünk megőrzése és továbbadása olyan érték, amely túlmutat a pillanatnyi társadalmi divathullámokon, és stabilitást kínál egy bizonytalan világban.