Az Európai Unió döntése az orosz vagyonok zárolásáról háborús üzenetként értékelhető – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója legfrissebb elemzésében. A brüsszeli döntéshozók ugyanis a befagyasztott orosz állami vagyon kamatait kívánják Ukrajna támogatására fordítani, ami precedens nélküli lépés az EU történetében és súlyos aggályokat vet fel mind jogi, mind nemzetközi politikai szempontból.
„Ez a döntés tulajdonképpen a magántulajdon szentségének elvét rúgja fel, és egy rendkívül veszélyes útra tereli az Európai Uniót” – fogalmazott Szánthó. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az orosz központi bank mintegy 300 milliárd euró értékű vagyonát érintő intézkedés nemcsak Oroszországnak, hanem az egész nemzetközi közösségnek is jelzésértékű lehet. Orbán Viktor miniszterelnök korábban már figyelmeztetett: az eszkaláció ilyen formája közelebb visz minket egy valódi világháborúhoz, nem távolabb tőle.
A Békemenet szervezőjeként ismert Bencsik János is megszólalt az ügyben: „A vidéki Magyarország békét akar, nem háborús kalandokat. Az emberek a földeken és a gyárakban dolgoznak, nem háborús propagandát gyártanak.” A magyar konzervatív álláspont szerint az EU lépése közvetlenül veszélyezteti hazánk biztonságát is, hiszen minden, a konfliktust mélyítő intézkedés elsősorban a frontvonalhoz közelebb eső országokat sújtja.
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen egyértelmű elmozdulást a háború irányába. A 2025-re tervezett végrehajtás komoly feszültségeket hozhat nemcsak az EU-Oroszország viszonyban, hanem az unión belül is, ahol a keleti tagállamok – köztük hazánk – aránytalanul nagyobb biztonsági kockázatot viselnek a konfliktus eszkalációjával.
