A Fővárosi Közgyűlés tegnap elfogadta Budapest 2026-os költségvetését, amely 628 milliárd forintos főösszeget tartalmaz. A viharos ülés közel hat órán át tartott, miközben a kormánypárti és ellenzéki képviselők heves szócsatát vívtak a források elosztása körül.
Karácsony Gergely főpolgármester a vita során kiemelte: „Ez a költségvetés a budapestiek érdekeit szolgálja, nem pedig a pártpolitikai csatározásokat. Büszke vagyok rá, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is fejlesztésekre és a városi szolgáltatások fenntartására összpontosítunk.” A főváros vezetése szerint a büdzsé kiegyensúlyozott, és jelentős összegeket fordít a közlekedés fejlesztésére, valamint a zöldterületek bővítésére.
A Fidesz-KDNP frakció azonban élesen bírálta a tervezetet. Szentkirályi Alexandra frakcióvezető szerint a költségvetés „felelőtlen és fenntarthatatlan”. Hozzátette: „A főváros vezetése továbbra is látványberuházásokra pazarolja az adófizetők pénzét, miközben az alapvető városüzemeltetési feladatok ellátása is veszélyben van.” A kormánypárti képviselők különösen a hitelfelvételek növekvő mértékét kifogásolták, amely szerintük hosszú távon ellehetetleníti a város működését.
Figyelemreméltó, hogy a költségvetés 42 milliárd forintot irányoz elő köztéri és közlekedési fejlesztésekre, ami 18%-kal több mint az előző évben. Ugyanakkor a város külső kerületei, különösen a pesti oldal agglomerációs övezeteiben élő családok továbbra is háttérbe szorulnak a belvárosi beruházásokhoz képest.
Huszonöt éves politikai újságírói tapasztalatom alapján látom, hogy Budapest költségvetési vitája tökéletesen tükrözi az országos politika megosztottságát. A valódi vesztesek azonban a vidéki Magyarországról a fővárosba ingázók és a külső kerületekben élő hagyományos értékeket valló családok. A jövő évi országgyűlési választások előtt ez a költségvetés nyilvánvalóan politikai üzeneteket is hordoz, miközben a nemzeti érdekek helyett pártpolitikai szempontok érvényesülnek.