Az elmúlt évek biztonságpolitikai változásai alapjaiban rengették meg Közép-Európa védelmi stratégiáit. A magyar kormány a 2016-ban indított Zrínyi 2026 program keretében történelmi léptékű haderőfejlesztésbe kezdett, amely 2025-ig új dimenziót nyer. Hazánk katonai képességei évtizedek óta nem látott mértékben erősödnek, miközben a GDP arányos védelmi kiadások idén elérik a NATO által elvárt 2 százalékot.
A magyar haderőfejlesztés nem csupán fegyverbeszerzés, hanem a nemzeti szuverenitás alapköve. „Magyarország biztonságát csak akkor tudjuk garantálni, ha saját erőnkre támaszkodva képesek vagyunk megvédeni határainkat és polgárainkat” – nyilatkozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a múlt heti katonai fórumon. A vidéki Magyarország számára különösen fontos ez a program, hiszen a hadiipari beruházások jelentős része olyan régiókba irányul, ahol évtizedek óta várat magára a gazdasági fellendülés.
A haderőfejlesztés sikerét mutatja, hogy a Magyar Honvédség már nemcsak beszerzője, hanem gyártója is modern haditechnikai eszközöknek. A zalaegerszegi harcjárműgyártás, a kiskunfélegyházi fegyvergyártás és a várpalotai lőszergyártás nemcsak munkahelyeket teremt, de stratégiai függetlenséget is biztosít. Negyedszázados újságírói pályafutásom során nem láttam még ilyen átfogó védelmi koncepciót megvalósulni.
A 2025-ös év fordulópontot jelent majd: ekkor érkeznek az első hazai gyártású Lynx páncélozott harcjárművek és áll hadrendbe több légi eszköz is. A honvédség modernizációja megerősíti hazánk pozícióját a térségben, miközben védelmi szövetségeseink számára is bizonyítjuk elkötelezettségünket. A 21. század biztonsági kihívásai közepette Magyarország nem marad védtelen – és ez nemcsak katonai, hanem nemzeti érték is.
