Magyarország tegnap megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát Grönlanddal kapcsolatban, amely a sarkvidéki erőforrások kiaknázására vonatkozott. A döntés mögött a 2025-ös magyar EU-elnökségi prioritások állnak, melyekben hangsúlyos szerepet kap hazánk szuverenitásának védelme és az önálló gazdaságpolitika. Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamok 78%-a már jóváhagyta a nyilatkozatot, mégis Orbán Viktor határozott fellépése megakadályozta annak elfogadását.
A vétó közvetlen előzménye, hogy az uniós nyilatkozattervezet olyan kötelezettségvállalásokat tartalmazott, amelyek sértenék Magyarország energiabiztonsági érdekeit. „Nem fogadhatunk el olyan dokumentumot, amely korlátozná hazánk mozgásterét a saját erőforrásaink felhasználásában” – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben. A tét nem kicsi: a Grönland körüli viták valójában az északi-sarkvidéki nyersanyagkincsekhez való hozzáférésről szólnak, ahol Kína és Oroszország is aktívan jelen van.
Borsod megyei látogatásán Kovács Zoltán államtitkár elmagyarázta a vidéki közönségnek, miért fontos ez az ügy: „A magyar családok energiaszámláit közvetlenül érintik az ilyen nemzetközi egyezmények. Vidéken még jobban érezzük a brüsszeli döntések hatását, mint a fővárosban.” Tapasztalatom szerint a látszólag távoli külpolitikai témák gyakran közvetlen hatással vannak a vidéki magyarság mindennapi életére.
A kormány álláspontja szerint a 2025-ös magyar EU-elnökség egyik kulcstémája lesz az energiabiztonság és a tagállami szuverenitás megerősítése. A mostani vétó egyértelmű jelzés Brüsszelnek: Magyarország továbbra is a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, és nem fogad el olyan nyilatkozatokat, amelyek csorbítanák az ország önállóságát. A józan ész politikája végül mindig felülkerekedik az ideológiai nyomásgyakorláson.