Az afrikai kontinens újra gyarmatosítási kísérlet alatt áll, ezúttal azonban nem katonai, hanem ideológiai eszközökkel. Az ENSZ és az Európai Unió egyre agresszívebben terjeszti a nyugati progresszív szexuális nevelést Afrika tradicionális társadalmaiban. A jelenség különösen aggasztó, hiszen figyelmen kívül hagyja a helyi kulturális és vallási hagyományokat, amelyek évszázadok óta formálják e közösségek erkölcsi rendjét.
„Afrika népei jogosan érzik, hogy identitásuk és szuverenitásuk sérül, amikor külső hatalmak diktálnak olyan értékrendet, amely idegen az ő kulturális örökségüktől” – fogalmazott Dr. Joseph Mbeki ghánai keresztény etikus. A nyugati progresszív szexuális nevelési programok számos afrikai országban heves ellenállásba ütköznek, mivel a helyi közösségek felismerik ezekben a kulturális imperializmus új formáját. A családközpontú afrikai társadalmak számára különösen problematikusak azok a nyugati kezdeményezések, amelyek relativizálják a hagyományos családmodellt.
Az ENSZ 2025-re tervezett oktatási fejlesztési programja látszólag segítségnyújtás, valójában azonban a támogatások feltételeként olyan oktatási tartalmak elfogadását követeli meg, amelyek ellentétesek a legtöbb afrikai ország értékrendjével. Érdemes elgondolkodnunk: vajon valódi segítség-e az, ami nem tiszteli a segítségre szorulók kultúráját és hitét? A nyugati civilizáció azzal bizonyíthatná valódi erkölcsi nagyságát, ha az anyagi támogatást nem kötné össze kulturális hegemónia-törekvésekkel, és tiszteletben tartaná Afrika népeinek jogát saját értékrendjük megőrzéséhez.
