A New START-szerződés lejáratával véget érhet a nukleáris stabilitás korszaka. Jövő februárban hatályát veszti az utolsó nagy, USA és Oroszország közötti fegyverkorlátozási egyezmény. Magyarország számára ez különösen aggasztó, hiszen egy új nukleáris verseny Európa szívében is éreztetheti hatását. Ukrajna helyzete csak fokozza az aggodalmakat.
A 2010-ben aláírt és 2021-ben meghosszabbított New START-szerződés a hadászati nukleáris robbanófejek számát korlátozza. Mindkét nagyhatalom legfeljebb 1550 robbanófejet és 700 hordozóeszközt tarthat készenlétben. „A New START biztosította a kiszámíthatóságot és ellenőrizhetőséget, amit most elveszíthetünk” – nyilatkozta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. A Biden-kormányzat több alkalommal jelezte tárgyalási hajlandóságát, de a két fél közötti feszültségek, különösen az ukrajnai háború miatt, ellehetetlenítették a párbeszédet.
Háttérbeszélgetéseim során több magyar biztonságpolitikai szakértő is megerősítette: régiónk különösen sérülékennyé válhat. Az 1972-es ABM-szerződés felmondása, majd az INF-egyezmény 2019-es összeomlása után ez a harmadik pillér, ami kidől a nukleáris architektúrából. Kína növekvő atomarzenálja további bizonytalansági tényező.
A New START lejárata után először 1970 óta előfordulhat, hogy semmilyen kétoldalú megállapodás nem korlátozza a világ két legnagyobb atomhatalmának fegyverkészleteit. Ez nemcsak új fegyverkezési versenyhez vezethet, de a nukleáris elrettentés logikáját is destabilizálhatja. Magyarország, bár nem atomhatalom, közvetlen érintettje lehet ennek az új, kiszámíthatatlanabb világrendnek.
