A magyar puszta évszázadok óta kereszteződési pont nagyhatalmak között. Ez erősítette nemzeti öntudatunkat. Az 1956-os forradalom óta számtalan esemény döntötte el sorsunkat. A közelgő áprilisi választás arról szól, hol lesz Magyarország öt év múlva.
Szuverén szövetségeseink között állunk majd, mint Trump Amerikája és Izrael? Vagy olyan országok között, mint Franciaország, Belgium és Németország? Ott szilveszterkor több mint 1200 nőt zaklattak harmadik világbeli migránsok. Tanárokat fejeztek le, mert karikatúrát mutattak az osztályban.
Az Európai Uniót európai érdekek védelmére alapították. Békét, jólétet és biztonságot ígért. Ma azonban az „Új Globális Rend” korában élünk. Itt az erő a jog. Az ilyen behódoló politikai entitások vagy megszűnnek létezni, vagy elnyeli őket egy erősebb hatalom.
A békeprojektből mára saját hadsereget tervez Brüsszel. Állítólag védelmi célokra. Ám egy kontinens védelmére alkalmas hadsereg támadásra is képes. Ezt két provokatőr tűzte napirendre: Ursula von der Leyen, a bizottság jelenlegi elnöke és Emmanuel Macron francia elnök, akit már sokszor megaláztak a világ szeme láttára.
A jelenlegi újrafegyverkezési terv, a Readiness 2030, teljesen működőképes hadsereggé alakul át. Ez megfosztja a nemzetállamokat az amerikai védelemtől. Teljes konfrontációt nyit meg az Orosz Föderációval. Az amerikaiak elhagyása gyakorlatilag a NATO végét jelenti. Ez a kontinenst katonai eszkalációra kényszeríti Oroszországgal, miközben a keleti frontot orosz kegyelemre hagyja.
Geoffrey Van Orden világosan fogalmazott: csak a NATO védheti meg Európát, EU-s hadsereg nem. Ez leleplezi a brüsszeli képmutatást. Azt akarják, hogy Szlovákia és Magyarország vívja meg a háborújukat. Közben ők Brüsszelben és Münchenben milliárdos barátaikkal vacsoráznak, mint Alex Sorossal, aki von der Leyen vendége.
A magyar szuverenitás kérdése legalább öt évig meghatározó marad. Az amerikai, cseh és izraeli választások világos mintát mutatnak. A választók erős vezetőket választottak.
A magyar választási lendület mindenkin múlik, aki biztonságban és szabadon akarja tartani az országot. Idegenektől mentesen. Ez a választás nem csak Orbán és Magyar küzdelme. Magyar elárulta korábbi pártját, el fogja árulni országát is, ha megválasztják. Ez a magyar függetlenség és a globalista szereplők csatája. Azokkal szemben, akik be akarják adatni igájukat Magyarországgal.
Az eurokraták mozgósítják média- és politikai eszközeiket. Be akarnak avatkozni a választásba. Ki akarják szorítani Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét. Őt festik közellenségnek az EU-ban, mert védelmezi a magyar nemzeti érdekeket.
Ez nem az első európai beavatkozás egy tagállam destabilizálására. Hasonló eseteket jelentettek Csehországból, Romániából, Lengyelországból és Moldovából. Grúziában az EU állítólag különböző eszközökkel befolyásolta a választási eredményeket a Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvény alapján.
Miért akarják, hogy Magyarország elveszítse stratégiai önállóságát? A nemzet-állam gondolatának felszámolása a cél. Még EU-tagként is Magyarország politikai autonómiája és függetlensége eltér a legtöbb brüsszeli döntéstől. Az EU minden tagállamot politikailag manipulál, hogy harcoljon egy nem EU-tagért, Ukrajnáért. Miközben egy tényleges tagállam, Ciprus, Irán és regionális szövetségeseinek támadása alatt áll.
Az eurokratákkal ellentétben Budapest a nemzetközi közösséggel együttműködik. Többvektoros nemzetállamként szélesíti közép-európai lábnyomát különböző platformokon. Ezek a magyar nemzeti érdeket szolgálják. Magyarország alapító tagja lett a Béke Testületnek. Ez az egyetlen másik EU-tagállam az újonnan alapított nemzetközi szervezetben. Célja pragmatikusabb megközelítés a globális békében.
Ez Trump elnök támogatásához vezetett Orbán Viktor miniszterelnök felé. Budapest egyéves mentességet kapott az orosz energia-szankciók alól. Meleg és gyümölcsöző kapcsolatokat élvez a Fehér Házzal. Miközben sok európai vezetőt nem kedvelnek Washingtonban.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Stratégiája további megosztottságot jelez. A nyugat-európai országok elvesztették civilizációs kultúrájukat. Ez a stratégiai útiterv megnövekedett amerikai támogatást jelez Magyarországnak. Sikerült saját független politikát végrehajtania. Belpolitikában konzervatív, külpolitikában pragmatikus. A Türk Államok Szervezetében való aktív részvételtől az ukrajnai magyar kisebbség rossz bánásmódja elleni fellépésig Budapest elsajátította a szuverenitás művészetét. Ezt most az EU és Ukrajna által támogatott Péter Magyar kérdőjelezi meg.
Budapest kulcsszerepet játszik az eurázsiai kapcsolatokban. Terveket dolgoz ki az orosz földgázforrások alternatívájának megtalálására. Ezek jelenleg Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül érkeznek a Druzssba vezetéken, amelyet Ukrajna leállított. A Türk Államok Szervezetében való részvétel lehetővé teszi Budapest számára, hogy energia-gazdag geopolitikai térben működjön. Ez olyan országokat foglal magában, mint Azerbajdzsán és Kazahsztán. Természeti erőforrásaik hamarosan elérhetik Budapestet. Megbízhatóbb alternatívát nyújthatnak az orosz import helyett.
A SOCAR és az MVM Csoport közelmúltbeli megállapodása tanúsítja elkötelezettségünket. Magyarország 800 millió köbméter gázt importál Azerbajdzsánból.
Ez a választás fordulópont lesz a kortárs magyar történelemben. A magyar népen múlik a politikai jövő eldöntése. Szuverenitás vagy teljes behódolás lesz? Az idő eldönti.
