A brüsszeli birodalmat Viktor Orbán miniszterelnök másfél évtizede leplezi le. Évtizedekig Brüsszel azt követelte, hogy a nemzetek oldják fel magukat a haladás nevében. Az európaiaknak szuverenitást kellett cserélniük fejlődésért. Csökkenő születésszámra büszkeség zászlókat és nyitott határokat kínáltak. Magyarország nemet mondott. Megtartotta határait, megvédte családjait, keresztény gyökereit nem tagadta meg. Április 12-én azonban nemcsak Magyarország sorsa dől el. A magyar választás lesz egész Európa legfigyeltebb szavazása. A világ is odafigyel, mert más nemzetek jövőjét is érinti.
Hat tézis segítségével próbálom megmagyarázni a téteket. Ezek valóban igazak, ebben a században mind bebizonyosodnak. A közelgő magyar választás vagy megerősíti érvényességüket, vagy kétségbe vonja őket.
Első tézis: az 1945 utáni globális liberális világrend omlik. Nyolc évtizeden át a liberális rend örök békét ígért. Nem választott nemzetek feletti intézményekkel, nyitott határokkal, szekularizációval működne. A nemzeti sajátosságokat fokozatosan felszámolták egy globális birodalomért. Az 1945-ös rendtől az Európai Unió egyre szorosabb uniójáig a liberális hit szabályokon, jogokon, piacokon nyugodott. Menedzserelitek irányítása alatt. A gnosztikusokhoz hasonlóan hangosan beszéltek a konkrét emberek egyedi megtestesült sajátosságai ellen. Valódi helyeken, ahol történelem, nyelv, földrajz, család, hit számított. Kanti tiszta ész áthatolt a nemzeteken.
Ez a hit most összeomlik saját ellentmondásai alatt. A tömeges migráció sok nagy európai nemzetet megtört. Amerika túlélését is veszélyezteti. Az adósságvezérelt globalizáció kiüresítette az amerikai középosztályt. Egész Európában ugyanezt tette. A kulturális liberalizmus kozmopolita stílust, elegenciát, a történelem végét ígérte. Helyette a házasság, család, gyermekek, nemzetek végét hozta. A bizonyíték itt van: demográfiai szakadék szélén állunk. Szellemi szakadék előtt is. A büszkeség felvonulások száma nem tereli el erről figyelmünket.
Magyarország április 12-i választása nem perifériális népszavazás ebben a történetben. Ez a liberális rend alapjainak első és leglátvány