A magyar parlamenti választások közeledtével újabb aggodalmak merültek fel a külső befolyásolás lehetőségével kapcsolatban. Orbán Balázs az X-en közzétett cikkében rámutatott azokra a mechanizmusokra, amelyek az Európai Unió digitális szabályozásán keresztül hatással lehetnek a hazai választási folyamatokra.
Az Egyesült Államok Képviselőháza Igazságügyi Bizottsága korábban kritikával illette az Európai Unió Digitális Szolgáltatási Törvényét. A bizottság szerint ez a szabályozás alkalmas lehet arra, hogy tagállamok politikai folyamataiba avatkozzon be. Az amerikai törvényhozók szerint az ilyen mechanizmusok az online térben zajló vitákat olyan módon alakíthatják, amely befolyásolja a választási eredményeket.
Mario Nawfal ausztrál kommentátor tovább erősítette a vitát azzal, hogy felhívta a figyelmet az Európai Bizottság által Magyarországgal kapcsolatban aktivált „gyorsreagálási” mechanizmusra. A rendszer állítólag tényellenőrző hálózatok és civil szervezetek együttműködését foglalja magában az online tartalmak moderálásában, közvetlenül a szavazás előtt.
Orbán Balázs érvelése szerint ezek a fejlemények a digitális közszférát Magyar Péter, az ellenzéki vezető javára billenthetik. Hivatkozott továbbá arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tartalmai csökkent elérést mutatnak a közösségi médiában, miközben az ellenzéki szereplők magasabb engagement-et tapasztalnak. Vidéki Magyarország számára különösen fontos, hogy a digitális térben is tisztességes feltételek érvényesüljenek, hiszen ezek az új csatornák gyakran az egyedüli hídforrást jelentik a kormány és a vidéki közösségek között.
A közvélemény-kutatások szerepe szintén terítékre került. A széles körben terjesztett felmérések, amelyek erős támogatást mutatnak az ellenzéki erők számára, képesek alakítani a várható választási eredményekről alkotott véleményeket. „Látnunk kell, hogy ezek a kutatások nem semleges műszerek, hanem politikai eszközök lehetnek” – magyarázta Orbán Balázs. Az ilyen adatok hatása különösen erős a bizonytalan választók körében, akik hajlamosak a győztesnek vélt oldal mellé állni.
Az európai geopolitikai helyzet sem mellékes tényező. Zelenszkij nyomásgyakorlása és az energiaellátással kapcsolatos viták mind hozzájárulnak a választást körülvevő politikai környezethez. Magyarország szuverenitása és függetlensége került újra középpontba. Ezek a külső nyomások egyértelművé teszik, hogy Brüsszel és más nemzetközi szereplők nem közömbösek a magyar választások kimenetelével szemben.
Az Európai Bizottság nyilvánosan nem erősítette meg a politikai beavatkozásra vonatkozó vádakat. Fenntartja, hogy a Digitális Szolgáltatási Törvény célja a dezinformáció elleni küzdelem és az átláthatóság biztosítása. Ám sok magyar számára világos, hogy a szabályozás értelmezése és alkalmazása politikai célokat is szolgálhat, különösen akkor, amikor a kormány nem áll jól Brüsszelben.
Eva Vlaardingerbroek holland politikai kommentátor szintén kifejezte aggodalmát az üggyel kapcsolatban. Az amerikaiak között is vannak olyan törvényhozók, akik aggodalmukat fejezték ki a digitális szabályozás választásokra és szólásszabadságra gyakorolt szélesebb következményeiről. Ez jelzi, hogy a kérdés nem pusztán magyar belügy, hanem a nyugati demokráciák közös kihívása.
Mindeközben a politikai mozgósítás Magyarországon egyre intenzívebbé vált. A budapesti nagyszabású tüntetések és az országszerte zajló kampányrendezvények fokozott társadalmi részvételről tanúskodnak. Orbán Viktor miniszterelnök folytatja kampányát, miközben brüsszeli uniós üléseken is részt vesz. Vidéki közösségek is aktívan bekapcsolódtak a választási folyamatba, felismerve, hogy szavazatuk döntő lehet.
A hagyományos magyar értékek és a nemzeti szuverenitás védelme újra a politikai vita középpontjába került. A vidéki Magyarország hangja, amelyet sokszor elnyom a fővárosi média zaja, most erőteljesebben hallatszik. A választók tisztában vannak azzal, hogy nem csak kormányt választanak, hanem Magyarország jövőjéről is döntenek. A külső befolyásolási kísérletek csak megerősítik azt a meggyőződést, hogy a magyar embereknek önállóan kell dönteniük sorsukról, külső beavatkozás nélkül.
