A magyar társadalom kulturális kereszténysége mélyebb egységet teremt, mint a felszíni megosztottságok.
Magyarország Alaptörvénye szerint hazánk keresztény országként határozza meg magát. Ez az alkotmányos önmeghatározás ugyanakkor komoly elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Mit jelent pontosan a keresztény jelző egy modern nemzetállam esetében? A vállalásokon túl milyen valóságos társadalmi alapjai vannak ennek az identitásnak?
A hazai politikatudományi diskurzusban gyakran találkozunk azzal az érvvel, hogy a magyar társadalom szekularizált, vallásgyakorlási mutatói alapján nem tekinthető igazán kereszténynek. A vasárnapi misére járók aránya valóban csekély. A hagyományos egyházi közösségek szerepe meggyengült. Mégis, ahogy Scruton írta, egy nemzet identitása nem pusztán statisztikai kérdés. Mélyebb kulturális rétegeiben rejlik.
„Felekezeti, politikai vagy ideológiai megosztottságok ellenére, és a közszférában megfigyelhető hiperpluralizmus ellenére is, a mentális habitusok, gondolkodási minták és mögöttes feltételezések szintjén a magyar társadalomban olyan alapvető egység létezik, amely a kulturális kereszténységből ered” – fogalmaznak a témát elemző kutatók. Ez az egység nemcsak Magyarországra jellemző. Hasonló kulturális keresztény alapok kötik össze a legtöbb nyugati társadalmat is.
A nemzeti szuverenitás szempontjából különösen érdekes kérdés, hogy miként viszonyul ez a kulturális kereszténység az európai integráció posztkeresztény narratívájához. A brüsszeli elitek által képviselt értékrend gyakran ellentétbe kerül a hagyományos keresztény antropológiával. Az élet védelme, a család intézménye, a nemzeti közösségek értéke mind olyan területek, ahol a konzervatív keresztény politikai filozófia konfliktusba kerül a progresszív globalizmus feltételezéseivel.
Burke óta tudjuk, hogy egy nemzet identitása nem szerződés, hanem organikus fejlődés eredménye. A magyar keresztény identitás több mint ezer éves. Szent István óta formálja társadalmunk intézményeit, erkölcsi alapjait, gondolkodásmódját. Ez nem pusztán vallási kérdés. Civilizációs választás.
Magyarország keresztény önmeghatározása ezért nem anakronizmus. Hanem a nemzeti szuverenitás védelmének eszköze egy olyan korban, amikor az európai civilizáció alapjai forgnak kockán.
