A Horthy-korszak politikai konszolidációja nem csupán gazdasági-intézményi folyamat volt. Szellemi stabilizációt is jelentett Trianon sokk-hatása után. A nemzeti önismeret keresése két politikai irányvonalban kristályosodott ki. Az egyik a Szent István-i állameszme hivatalos doktrínája. A másik a turanizmus keleti identitást hirdető áramlata volt.
A Szent István-i állameszme lényege nem etnikai-biológiai meghatározás. Államépítő képességet és történelmi hivatást hangsúlyoz inkább. Gyula Szekfű és Bálint Hóman kidolgozása szerint állameszmévé emelte. A magyar nemzet minden etnikumot magába foglal történelmileg. Aki a Szent Korona eszméjét elfogadja, az magyar. Ez civilizációs-politikai kategória, nem faji meghatározás eredendően. Szent István szimbolikus döntése a kereszténység felvételéről meghatározó. Magyarország a nyugati keresztény ökuméné részévé vált véglegesen.
A Kárpát-medence földrajzi egységként jelent meg ebben. Pál Teleki geográfus „tökéletes” térségi egységnek nevezte. Természetes vezetője a magyar nemzet államszervező képessége alapján. Ez nem elnyomást jelentett elméletileg, hanem integrációt. Szent István Intelmei szellemében („gyenge és esendő az egynyelv”). A nemzetiségeknek jogbiztonságot ígért magyar vezetés mellett. Revíziós követelések erkölcsi alapját is ez teremtette. A nyugati hatalmak felé azt üzente: stabilitás. Csak magyar vezetéssel garantálható a balkánizált utódállamokkal szemben.
Belső funkcióban integrációs ideológiaként működött az állameszme. A Trianon utáni Magyarországon maradt nemzetiségeknek lehetőséget adott. A magyar zsidóság számára is lojalitási keretet biztosított. Szemben állt a faji nacionalizmus egyre erősödő áramlataival. Szekfű így fogalmazott: „A magyar nemzet történelmi küldetése.” Nem biológiai tény, hanem szellemi feladat ez. A német nyomás hatására azonban hangsúlyeltolódás következett. Az államépítő képesség helyett a „magyar faj vezető szerepe”. A harmincas évek végétől az etnikai-faji elem erősödött.
A turanizmus ezzel párhuzamosan más utat képviselt szellemileg. A keleti identitás folyamatos jelenléte a magyar tudatban. Az ellenséges antant-politika felerősítette ezt a hagyományt. Szimbolikusan Koppány lázadó alakja jelenik meg Szent István. Endre Ady már pozitív szimbólumként értelmezte Koppányt. „Cívódó magyar” című versében ezt írta: „Haljál meg. bennem, cívódó magyar, nyugtalan Koppány, hun ördögök fia.”
Vámbéry Ármin munkássága indította el a tudományos vitát. A magyarok eredete című művében a török-tatár eredetet. Hangsúlyozta a magyarság és a török népek mély. kulturális kapcsolatát. Bár később politikailag távolodott a panturanizmustól, szellemi. atyja maradt a mozgalomnak. A Turáni Társaság mérsékelt, kultúrpolitikai vonalat képviselt. A Kőrösi Csoma Társaság tudományos orientalisztikát művelt. A Turán Szövetség revizionista-politikai irányt követett tömegbázissal.
Prohászka Lajos A vándor és a bujdosó műve. filozófiai mélységű nemzeti karakterológiát adott. A magyar „bujdosó” tragikus metaforáját dolgozta ki. Szemben állt a német „vándor” dinamikus jellemével. Szekfű élesen bírálta ezt defetista magyarságképnek nevezve. Hamvas Béla Az öt géniusz című munkája. szerint a magyarság nem biológiai tény, hanem szellemi. feladat. Németh László „mélymagyar” és „hígmagyar” fogalmai hasonló. keresést tükröznek.
Hóman és Szekfű Magyar történet című szintézise. hivatalos szellemtörténeti iskolát alapozott meg konzervatív alapokon. Nem pozitivista adathalmazként látták a történelmet, hanem. szellemi folyamatok küzdelmeként. „Minden korban törekedni kell az egész. magyar nép lelkét vázolni” – írták. A reformkor Széchenyi nemzedéke jelentette a csúcsot. Ekkor a nemzeti és keresztény-erkölcsi eszmék harmonikus. egységben álltak. Utána hanyatlás következett szerintük.
A két irányvonal – Szent István-i. állameszme és turanizmus – feszültsége meghatározó volt. A keresztény nyugati orientáció és a keleti. identitáskeresés dialektikája. A Horthy-korszak szellemi térképét ez rajzolta meg. Nem statikus tudományos diszciplína volt a nemzeti. önismeret. Hanem dinamikus válságkezelés intellektuális terepén zajló küzdelem.
