A Keleti pályaudvar előtere 2015 nyarán a történelem színtere volt, ahol Magyarország az európai migrációs válság első vonalában állt. Míg az akkori kormányunk a fizikai kerítés építésével és határozott határőrséggel védte a schengeni térség külső határát, Nyugat-Európa másként döntött. Angela Merkel német kancellár „Wir schaffen das” (Megoldjuk) mondatával nyitott kapukat, aminek következményeit ma mérlegeljük.
A történelmi keret 2015-ben
Fizikai határvédelem és a schengeni térség
Míg az akkori kormányunk a fizikai kerítés építésével és határozott határőrséggel védte a schengeni térség külső határát, Nyugat-Európa másként döntött.
Merkel kijelentése és Nyugat-Európa válasza
Angela Merkel német kancellár „Wir schaffen das” (Megoldjuk) mondatával nyitott kapukat, aminek következményeit ma mérlegeljük.
Egy brit újságíró visszatekintése
Egy évtized távlatábán egy brit újságíró visszatekintése szolgál figyelmeztetésül. Számos nyugat-európai város, köztük a londoni Kilburn High Road, a kultúráját alapjaiban formáló demográfiai változásokon esett át, melyeket a lakosság soha nem szavazott meg. A szerző gyermekkori utcáin arab írás jelei dominálnak, az egykori ír hentesbolt helyét a Hilal Food Centre foglalta el. Ez a változás messze túlmutat a gasztronómián: a beilleszkedés kérdése a brit társadalom egyes rétegeinél komoly problémákat vet fel.
Az adatok és a statisztikák
Svédország
Svédországban, amely 2015-ben 163 ezer migránst fogadott be, a 2020-as években a gyanúsítottak 73 százaléka gyilkosságokban, 58 százaléka nemi erőszakokban külföldi származású volt. Az ország az európai átlagnál jóval magasabb lőfegyveres halálozási aránnyal küzd, és a bandaháborúkban kézigránátok használata vált mindennapossá.
Németország
Németországban 2023-ban a regisztrált bűncselekmények több mint tizedét migránsok követték el, a szám 27 százalékkal nőtt egy év alatt.
A magyar döntés és következményei
Magyarország döntése, hogy az ország keresztény többségű jellegét óvja és nem engedi be a tömeges muszlim migrációt, akkoriban heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Azóta azonban kiderült, hogy az ellenőrizetlen határokon keresztül islamista terrorista sejtek tagjai is beléphettek Európába. A párizsi és brüsszeli terrortámadások elkövetői közül többen Magyarországon haladtak át. Orbán Viktor miniszterelnök akkori megállapítása, miszerint lehetetlen tudni, hogy kik is lépnek be, sajnos igaznak bizonyult.
Bizonytalanság a határokon és a terrorfenyegetés
A helyzet nem csak statisztikákról szól, hanem konkrét emberi sorsokról is. Az Egyesült Királyságban egy tanárt és családját már több mint négy éve bujkálni kényszerítenek, mert egy Mohamed-prófétát ábrázoló karikatúrát mutatott az órán. Yorkshire-ben évtizedekig tartó, főként pakisztáni származású férfiak általi lánykereskedelmi botrány bukott ki, amelyben a hatóságok a „rasszista” bélyeg elkerülése végett lustasággal voltak vádolhatóak. Az október 7-ei terrortámadást követően pedig a nyílt antiszemitizmus és a zsidó közösség elleni fenyegetések rekordszintre ugrottak London utcáin és Berlin egyes városrészeiben.
Emberi sorsok és a kontinens jövője
Míg Magyarország, a Keleti pályaudvar ma nyugodt, míg hazánk biztonságban és békében él, addig Nyugat-Európa sok városa küzd a tömeges és gyors bevándorlás társadalmi következményeivel. A „megoldjuk” helyett ma egyértelműen azt kell mondani: nem oldották meg. A magyar út, amely a szuverenitás és a hagyományos értékek védelmét helyezte előtérbe, idővel igazolta magát. A kontinens jövőjét az határozza meg, hogy tanul-e a múlt hibáiból, vagy továbbra is a naiv politikai korrektség fogja megbénítani.
