Kövesi nyilatkozata az EPPO-hoz való csatlakozásról
Laura Kövesi, az Európai Közügyészség (EPPO) vezetője jelezte: készen állnak a közös munkára, ha Magyarország csatlakozik a szervezethez. Nyilatkozatában reagált Péter Magyar miniszterelnök-jelölt korrupcióellenes ígéreteire, amelyek között szerepel az EPPO-hoz való csatlakozás. Kövesi kiemelte, hogy a hír nagy érdeklődést keltett az intézményen belül, és szívesen látnának magyar szakembereket, akikkel az elmúlt években már volt lehetőségük együttműködni. Ezeket a szakértőket nagyon jónak és hozzáadott értékűnek ítélte.
A csatlakozás menete
A magyar hatóságoknak először hivatalosan be kell jelenteniük a csatlakozási szándékot az Európai Bizottságnál, majd következnek a jogi és intézményi lépések. Az EPPO támogatást nyújtana az út során, de a sebesség legnagyobb részt a magyar jogalkotási folyamattól függne, hiszen az EPPO-szabályozást be kell építeni a nemzeti jogba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amíg ez meg nem történik, addig nincs együttműködés.
Tagállamok döntési lehetőségei a hatáskörökről
Figyelemreméltó, hogy Kövesi részletesen kifejtette: az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy az EPPO hatásköre visszamenőleges is lehet – mint Lengyelország –, vagy kizárólag a csatlakozás után elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, ahogy Svédország választotta. Ez a nemzeti szuverenitás egy fontos szempontja, hiszen közvetlenül érinti, hogy milyen időponttól kezdve nyúlhatna egy uniós testület belga vagy magyar ügyekbe.
Az EPPO hatásköre és a működés kontextusa
Az EPPO 2021 óta működik, és az EU pénzügyi érdekeit sértő, nagymértékű visszaéléseket, például ÁFA-csalást, korrupciót vizsgál. Amíg a budapesti politikai paletta új szerkezetet ölt, addig ez a hír egyértelműen jelez: Brüsszel készen áll a párbeszédre, de a lépéseket végül is Budapestnek kell megtennie. A kérdés az, hogy a jövőbeni kormány milyen gyorsan és milyen feltételekkel teszi ezt meg, és vajon a visszamenőleges hatály választása nemzeti érdek-e vagy nem.
