A görög kormány és az EPPO
Politikai beavatkozás és belpolitikai következmények
A görög kormány keményen bírálja az Európai Ügyészséget (EPPO), miután az nemzeti mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben több minisztert és parlamenti képviselőt is vizsgál. A jobboldali kormánypárt szerint az intézmény működése politikai célú beavatkozásnak tűnik, ami komoly kérdéseket vet fel az EPPO létezésének jogosságáról. Az eset rávilágít arra a veszélyre, amikor egy uniós testület, ahelyett, hogy a tagállamokat segítené, politikai nyomásgyakorlás eszközévé válik. A kérdés itthon is aktualitással bír, hiszen Magyarország is fontolgatja a csatlakozást.
A görög agrárminisztert már menesztették, s az ügyészség vizsgálata tovább ível. A helyzet odáig fajult, hogy a görög miniszterelnök is utalt az EPPO által kiszivárogtatott információkra. Ez a módszer aláássa a jogállamiság alapelveit, és a politikai leszámolás eszközévé degradál egy elvileg független testületet. Tapasztalatom szerint, amikor egy vizsgálat ilyen nyilvánosságot kap, az gyakran a tények helyett a politikai légkör meghatározójává válik.
EPPO múltja és a vitákra adott reakciók
A múltbeli botrányok fényében
Az EPPO múltja sem teszi hitelessé. Emlékezzünk a Pfizergate-botrányra, amely során az Európai Bizottság elnöke transzparencia nélkül tárgyalt a Pfizer vezetőjével 20 milliárd eurós vakcina-megrendelésről. Az EPPO átvette a belga nyomozást, de két év után sem jutott eredményre. Hasonló a kép a Qatargate-ügyben is: a vádak ellenére itt sem született ítélet. Ezek a kudarcok ellenére a Qatargate-ügyben vizsgáló ügyész készül átvenni az EPPO irányítását. Ironikus körülmény, amit mindenképpen figyelemmel kell kísérni, különösen azoknak az országoknak, mint a miénk, akik a csatlakozás küszöbén állnak.
Következtetések és a magyar stratégia
A belső és uniós felügyelet további szerepe
Egy olyan testület, amely nem képes eredményesen működni a nagy botrányokban, miközben egy szuverén tagállam belpolitikájába nyilvánosan beavatkozik, komoly kétségeket ébreszt. Magyarország stratégiáját gondosan meg kell fontolni. A csatlakozás lehetőségét nem szabad elsietni, különösen egy olyan vezető beiktatása előtt, akinek munkássága kétségeket kelt. A nemzeti ügyészi szervek mellett fennálló uniós felügyeletnek az uniós pénzek védelmét kell szolgálnia, nem pedig új politikai frontvonalakat húzni. A görög eset figyelmeztetés: az EU intézményei nem szabad, hogy a nemzeti önrendelkezés ellen forduljanak.