A görög migrációs miniszter riasztó adatot közölt: mintegy 550 ezer migráns vár Libiában, hogy Európába jusson. Közben egyre többen érkeznek a líbiai útvonalon Krétára is, ami egyértelműen azt mutatja, a nyomás ismét növekszik az uniós határokon. Ez a helyzet egybeesik az Európai Unió úgynevezett Migrációs és Menedékjogi Egyezményének júniusi hatályba lépésével, amely új társadalmi és politikai vitákat robbantott ki. A vita középpontjában az áll, hogy a brüsszeli megállapodás vajon a határok megerősítését vagy a bevándorlók újraosztását szolgálja.
A migráció és az EU megállapodása
A megállapodás és a viták
A paktum kritikusai szerint a dokumentum nem eléggé erőszakos a külső határok védelmében, ugyanakkor kötelező kvótákat ír elő a tagállamok számára. Évente mintegy 21 ezer embert kellene átvenniük a kevésbé terhelt országoknak, vagy helyette 420 millió eurós pénzbeli hozzájárulást kell fizetniük egy szolidaritási alapba. Sok jobboldali politikus és elemző szerint ez a megközelítés a tüneti kezelésre korlátozódik, ahelyett, hogy megakadályozná a illegális belépéseket. Közben újabb veszélyforrások bukkannak fel, mint az iráni válság, ami további nagy létszámú vándorlási hullámot indíthat el Európába.
Közben újabb veszélyforrások bukkannak fel, mint az iráni válság, ami további nagy létszámú vándorlási hullámot indíthat el Európába.
A magyar kormány váltása és Brüsszellel való viszony
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az új magyar kormány váltásról beszél a migrációs politikában. Anita Orbán külügyminiszter jelezte, hogy a korábbi jogvitákat és a naponta egymillió eurós bírságot is rendezni kívánja Brüsszellel, és a paktum végrehajtására készül. Kijelentése szerint a megállapodás nem tömeges bevándorlást jelent Magyarország számára, hanem kölcsönös segítséget. Ez a hangnem számos magyar választó számára meglepő, hiszen a korábbi kormányzat élesen szemben állt Brüsszel kvótapolitikájával.
A történelmi párhuzamok és a jövő kilátásai
A történelem ismétli önmagát: migránshullám fenyeget, az EU belső vitát folytat a megoldásról, és Magyarország új kormánya most más útra tévedt, mint amit a szavazók vártak. A válság nem vár, a krétai számok pedig szólnak. Az a kérdés, hogy Európa védelmét vagy a bevándorlók újraosztását tartjuk-e szem előtt, most is aktuális, és a válasz meghatározza majd kontinensünk jövőjét.
