Az Európai Unió Bírósága csütörtökön olyan ítéletet hozott, amely komoly vitákat kavart Közép-Európában. A döntés értelmében tagállami jogszabály, amely megtiltja a hivatalos nyilvántartásokban rögzített nemi adatok módosítását, sérti az uniós jogot. A bolgár ügyben született ítélet újabb példája annak, hogyan avatkoznak be az uniós bírák olyan kérdésekbe, amelyek hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartoznak.
A C-43/24 számú ügy egy bolgár állampolgárról szól, akit születéskor férfiként jegyeztek be. Az illető Olaszországba költözött, majd később nőként kívánt szerepelni hivatalos okmányaiban. Amikor kérelmezte születési anyakönyvi kivonatának és személyazonosító okmányainak módosítását, a bolgár hatóságok elutasították. A bolgár jog ugyanis nem teszi lehetővé a nemi adat megváltoztatását a polgári nyilvántartásokban. A Bolgár Legfelsőbb Semmítőszék ezután az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
Az ítélet kiemeli, hogy az okmányok és a személy megélt identitása közötti eltérés akadályozhatja a mindennapi életet. Az uniós bírák szerint ez megnehezítheti az adminisztratív eljárásokat, a munkavállalást vagy a határokon átnyúló utazást. Mindez korlátozhatja az uniós polgárok szabad mozgáshoz való alapvető jogát.
„A döntés nem kötelezi közvetlenül a tagállamokat arra, hogy vezessenek be nemváltási eljárást. Mégis előírja, hogy biztosítsanak lehetőséget az adatok korrekciójára” – hangsúlyozta Magyar Péter, jogászként értékelve az ítéletet. A döntés támogatói szerint ez az uniós polgárok jogainak védelme. A valóság azonban az, hogy újabb bírói aktivizmusról van szó Brüsszelből.
A polgári állapotjog, így a születési anyakönyv és a személyazonosító okmányok szabályozása mindig is nemzeti hatáskörbe tartozott. Magyarországon, Szlovákiában és Bulgáriában a jogi nem fogalma születéskor rögzített biológiai jellemzőkhöz kötődik. Magyarország álláspontja különösen egyértelmű. A magyar parlament 2020-ban törvényt fogadott el, amely szerint a nemet születéskor határozzák meg. A kérdést később alkotmánymódosítással is megerősítették.
Az Alaptörvény most már kimondja, hogy a biológiai nem születéskor határozódik meg, férfiként vagy nőként. Az állam feladata ennek a természetes rendnek a jogi védelme. Szlovákia hasonlóan járt el. 2025 szeptemberében alkotmánymódosítással rögzítette, hogy csak két nem létezik: férfi és nő. Az alkotmány mostantól a hazai jog elsőbbségét is rögzíti a nemzetközi joggal szemben.
A vidéki Magyarország számára ez nem elvont kérdés. Egyértelmű normákra van szükség, amelyek tükrözik a hagyományos értékrendet. „Falvainkban és kisvárosainkon nem ideológiát, hanem józan észt várnak az emberek” – mondta egy alföldi polgármester nemrégiben. Az uniós ítélet azonban éppen ezt teszi kérdésessé. A szabad mozgás szabályait használja arra, hogy beavatkozzon olyan területekre, amelyeket az uniós szerződések soha nem utaltak az EU hatáskörébe.
Ez hatalomátvétel bírói aktivizmuson keresztül. Újabb támadás a tagállamok szuverenitása ellen. A szuverenista kormányok számára az ügy nem csupán a gender-ideológia újabb kísérletéről szól. Arról is szó van, hogy végső soron ki határozza meg a jogrendet a tagállamokon belül.
Hasonló bírói túlkapás már megjelent a szigorúbb migrációs politikák terén is. Bizonyos uniós országokban gyakorlatilag lehetetlenné válik az illegális migránsok kiutasítása, még ha egyértelmű politikai akarat van is rá. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a nemzetállamokat egyre inkább túszként tartják a globális elithez tartozó, meg nem választott bürokraták és bírák. Ők folyamatosan hibás politikákat erőltetnek rá az európai országokra, miközben saját ideológiai programjukat tolják.
Brüsszel továbbra is az ébredtség utolsó bástyája marad Európában, különösen Donald Trump hatalomba visszatérése után. A kérdés most az, hogy a magyar és a szlovák kormány hogyan védi meg alkotmányos rendjét. A következő hónapok megmutatják, hogy a nemzeti szuverenitás valóban érvényesül-e, vagy Brüsszel bírói úton írja felül a demokratikusan megalkotott nemzeti jogszabályokat.
