A Brüsszeli Bizottság karbonvám-rendszere jövőre teljes erejével érezteti hatását. Magyarország ipari szektorainak komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Az Európai Unió CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) néven ismert rendszere 2025 januárjától már nem csak jelentési kötelezettséget, hanem tényleges pénzügyi terhet jelent a vállalkozásoknak.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti nyilatkozatában hangsúlyozta: „A karbonvám-rendszer újabb bizonyítéka annak, hogy Brüsszel gyakran figyelmen kívül hagyja a tagállamok egyedi adottságait.” A magyar vállalatok felkészülése változó képet mutat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint hazánk acél- és cementipara különösen érintett lehet.
Vidéki ipari központjaink talán a legkomolyabb kihívással néznek szembe. Borsodi János, a Miskolci Iparszövetség elnöke lapunknak elmondta: „A kisvállalkozások számára ez nem egyszerűen többletköltség, hanem létfontosságú kérdés. Nincs elegendő tőkéjük az átálláshoz.”
A nemzetközi hatások sem elhanyagolhatók. Kínával, Törökországgal és más jelentős kereskedelmi partnereinkkel újra kell gondolnunk kapcsolatainkat. Harminc év külpolitikai tudósítójaként elmondhatom: ilyen horderejű kereskedelmi változás utoljára a rendszerváltáskor történt.
Az igazán aggasztó, hogy miközben hazánk igyekszik megfelelni az új szabályoknak, versenytársaink – különösen a keleti gazdaságok – kedvezőbb feltételekkel termelhetnek. A karbonvám így valódi veszélyt jelent szuverenitásunkra és gazdasági érdekeinkre. A következő hónapokban eldől, képes lesz-e kormányunk nemzeti érdekeinket érvényesíteni ebben a környezetben.
