A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a magyar társadalom jelentős része, közel 65 százaléka elutasítja a kötelező sorkatonaság visszaállítását. Az adatok különösen beszédesek, miután kormányzati körökben ismét felmerült a kötelező katonai szolgálat valamilyen formájának bevezetése a romló biztonsági környezetre hivatkozva.
A Magyar Közvéleménykutató Intézet reprezentatív felmérése rávilágít, hogy a vidéki Magyarországon még erősebb az ellenállás – itt a megkérdezettek 72 százaléka véli úgy, hogy a hivatásos haderő megfelelőbb válasz a modern biztonsági kihívásokra. Különösen a fiatalabb korosztályokban tapasztalható határozott elutasítás, ami nem meglepő, hiszen őket érintené közvetlenül az intézkedés.
„A nemzeti szuverenitás megőrzése nem feltétlenül a hagyományos sorkatonaság visszaállításán múlik” – nyilatkozta lapunknak Kovács János, a Honvédelmi Szakértői Tanács tagja. „Modern időkben modern megoldásokra van szükség, ami lehet akár egy rövidebb, de intenzívebb kiképzési modell, amit a fiatalok könnyebben elfogadnának.”
Érdemes megjegyezni, hogy bár a kormányzati kommunikáció a NATO-kötelezettségekre és a szomszédos háborúra hivatkozik, a magyar családok többsége nem kívánja gyermekeit kötelező katonai szolgálatra küldeni. A kisebb településeken élő gazdák és vállalkozók pedig gyakran hangot adnak aggodalmuknak: ki fogja helyettesíteni a bevonuló fiatalokat a gazdaságokban és családi vállalkozásokban?
A sorkatonaság kérdése régi-új dilemma a magyar társadalomban. Huszonöt éves újságírói pályafutásom alatt többször is tanúja voltam hasonló vitáknak, de a közvélemény ritkán volt ennyire egységes a kérdésben. A magyar társadalom ezúttal egyértelműen üzent a döntéshozóknak: a nemzeti védelem korszerűsítéséhez innovatívabb megoldásokra van szükség, mint a kötelező sorkatonaság egyszerű visszaállítása.
