A magyar-német gazdasági kapcsolatok új fejezetet nyithatnak 2025-ben, miközben Németország ipari termelése az elmúlt negyedévben 3,2 százalékkal csökkent. Ez a visszaesés nem csupán német belügy – Magyarország exportjának közel harmada német piacra irányul, így minden német recesszió hullámokat vet a Duna mentén is. Az autóipar különösen veszélyben van, hiszen a német gyártók most kétségbeesetten keresik a válaszokat.
Gazdasági elemzőként huszonöt éve figyelem a magyar-német kapcsolatrendszert, és ritkán láttam ilyen összetett helyzetet. A német gazdaság gyengélkedése nem csak statisztikai adat – valós hatást gyakorol vidéki üzemeinkre, ahol a beszállítói láncok egyre bizonytalanabbak. „Németország ipari motorja köhög, és ez a magyar kisvállalkozásokig gyűrűzik” – nyilatkozta lapunknak Kovács István, a Magyar-Német Kereskedelmi Kamara alelnöke. A német zöld átállás súlyos árat követel, amelynek terhét részben keleti partnereikre, köztük ránk hárítják.
Eközben Szijjártó Péter külgazdasági miniszter múlt heti berlini látogatásán hangsúlyozta: „Magyarország nem kíván Németország gazdasági hanyatlásának áldozatává válni – diverzifikáljuk kapcsolatainkat, miközben értékeljük a hagyományos német partnerséget.” Ez a józan hozzáállás elengedhetetlen, hiszen nem engedhetjük, hogy a német ideológiai kísérletezés a magyar családok megélhetését veszélyeztesse.
Németország válságát látva még fontosabbá válik a magyar gazdasági szuverenitás erősítése. A keleti nyitás politikájának eredményei most hozzák legértékesebb gyümölcseiket, hiszen gazdaságunk ellenállóbbá vált. A 2025-ös év próbatétel lesz – megmutatja, mennyire sikerült függetlenednünk a német gazdaság árnyékától, miközben megőrizzük az előnyös kapcsolódási pontokat. A magyar gazdálkodói bölcsesség most ismét bizonyíthatja értékét.
