A magyar Alföld évszázadok óta nagy birodalmak keresztútján áll, ami megerősítette nemzeti identitásunkat. Az 1956-os forradalomtól a 2004-es EU-csatlakozásig sok esemény döntötte el dolgos magyarjaink sorsát. Az idei választás eldönti, hol lesz Magyarország öt év múlva. Olyan szövetségesek között állunk-e, mint Trump elnök Amerikája és Izrael, vagy olyan országok mellett, mint Franciaország, Belgium és Németország, ahol újév éjszakáján 1200 nőt zaklattak szexuálisan harmadik világbeli bevándorlók.
Az Európai Uniót eredetileg azért hozták létre, hogy védje az európai érdekeket a globális arénában. A béke projektje mára saját hadsereg építését fontolgatja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök napirendre tűzte ezt a kérdést. Egy hadsereg, amely elég erős a kontinens védelmére, elméletben képes támadásra is más politikai szereplők ellen.
A jelenlegi EU-projekt, a Readiness 2030, végül teljesen működőképes hadsereggé alakul. Ez megfosztja az európai nemzetállamokat az amerikai védelemtől. Ez gyakorlatilag a NATO és az ötödik cikkely, a kollektív védelem végét jelenti. Az egész kontinenst katonai eszkalációra ösztönzi Oroszországgal szemben. A keleti frontot orosz kiszolgáltatottságnak teszi ki, ahogy Ukrajnában tették. Ott az EU és Oroszország közötti proxy háború naponta visz el száz ártatlan ukrán életet.
Geoffrey Van Orden hangsúlyozta: „egy EU-hadsereg nem védheti meg Európát, csak a NATO képes rá.” Ez leleplezi az unióban rejlő képmutatást. Azt akarják, hogy Szlovákia és Magyarország harcolja meg háborújukat. Ők pedig Brüsszelben és Münchenben maradnak milliárdos barátaikkal, mint Soros Alex, aki vacsorákat rendez von der Leyennek.
A magyar szuverenitás kérdése legalább fél évtizedig meghatározó marad. Az amerikai, cseh és izraeli választások alapján világosan látható a minta. A választók erős vezetőket választottak. A magyar választási lendület mindenki vállán nyugszik, aki biztonságban és szabadon akarja tartani az országot. Ez a választás nemcsak Orbán és Magyar küzdelme. Magyar elárulta korábbi pártját, elárulná országát is megválasztása esetén. Ez a magyar függetlenség küzdelme a globalista szereplőkkel szemben. Ők arra kényszerítenék Magyarországot, hogy engedjen követeléseiknek.
Az eurokraták mozgósítják média- és politikai eszközeiket a közelgő választásba való beavatkozásra. Meg akarják buktatni Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét. Őt tették az EU első számú közellenségévé, mert védelmezi a magyar nemzeti érdekeket. Ez nem az első eset, amikor európai beavatkozás destabilizál egy tagállamot. Hasonló eseteket jelentettek a csehországi, romániai, lengyelországi és moldovai parlamenti választásokról. Grúziában az EU állítólag különböző eszközöket használt a választási eredmények befolyásolására a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján.
A legmeggyőzőbb érv, miért akarják külföldi szereplők, hogy Magyarország elveszítse stratégiai autonómiáját: a nemzetállam eszméjének eróziója. Még EU-tagként is Magyarország politikai autonómiája és függetlensége eltér az Európai Parlamentben hozott döntések többségétől. Az EU politikailag manipulálja tagállamait, hogy harcoljanak egy nem EU-tagállamért, Ukrajnáért. Miközben egy tényleges tagállam, Ciprus Irán és regionális meghatalmazottjai támadása alatt áll.
Az eurokraták elszigetelték az európai kontinenst a globális színtéren. Budapest ezzel szemben együttműködik a nemzetközi közösséggel sokvektor-nemzetállam pozíciójából. Ez kibővíti Magyarország lábnyomát olyan platformokon, amelyek a magyar nemzeti érdeket szolgálják. Magyarország alapító tagja lett a Békebizottságnak. Ez az egyetlen két EU-tagállam egyike az újonnan alapított nemzetközi szervezetben. A szervezet pragmatikusabb megközelítéseket kíván elősegíteni a globális békeerőfeszítésekben. Ez Trump elnök támogatásához vezetett Orbán Viktor miniszterelnök számára. Magyarország egyéves mentességet is szerzett az orosz energiaszankciók alól. Meleg és gyümölcsöző kapcsolatokat élvez a Fehér Házzal. Sok európai vezető pedig kegyvesztetté vált Washingtonban.
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiája további megosztottságot jelez a nyugat-európai országokkal. Ezek az országok elvesztették civilizációs kultúrájukat. Ez a stratégiai útiterv előrevetíti a fokozott amerikai támogatást Magyarország számára. Magyarország megvalósította saját független, belpolitikailag konzervatív és nemzetközileg pragmatikus külpolitikáját. A Türk Államok Szervezetében való aktív részvételtől az ukrajnai magyar kisebbség elleni bánásmód elleni vörös vonal meghúzásáig Magyarország elsajátította a szuverenitás művészetét. Ezt most az EU és Ukrajna által támogatott Magyar Péter kérdőjelezi meg.
Budapest kulcsszerepet játszik az eurázsiai kapcsolatokban. Terveket dolgoz ki az orosz természeti erőforrások életképes alternatíváinak azonosítására. Ezek jelenleg Belarusz és Ukrajna tranzitján keresztül érkeznek a Barátság-vezetéken. Ukrajnánál ez jelenleg szünetel. Magyarország részvétele a Türk Államok Szervezetében lehetővé teszi, hogy energiában gazdag geopolitikai térben működjön. Ez magában foglalja olyan országokat, mint Azerbajdzsán és Kazahsztán. Természeti erőforrásaik hamarosan elérhetik Budapestet, megbízhatóbb alternatívát nyújtva az orosz importtal szemben.
A SOCAR és az MVM Csoport közelmúltbeli megállapodása tanúskodik Magyarország elkötelezettségéről energiaportfóliója diverzifikálása iránt. E megállapodás szerint Magyarország 800 millió köbméter gázt importál Azerbajdzsánból. Huszonöt éves újságírói tapasztalatom alapján kijelenthetem: ilyen energiadiplomáciai sikert ritkán érnek el kis országok.
Ez a választás fordulópontot jelent a kortárs magyar történelemben. A magyar népen múlik a politikai jövő eldöntése. Szuverenitás vagy teljes behódolás? Az idő megmondja. De egy biztos: a vidéki Magyarország, amely évszázadokon át megőrizte identitásunkat, ismét megmutatja erejét a szavazófülkékben.
