A magyar-török kapcsolatok új fejezethez érkeztek Orbán Viktor miniszterelnök isztambuli látogatásával. A két ország vezetője a hétvégén jelentette be a stratégiai partnerség magasabb szintre emelését, miközben a két nemzet kereskedelmi forgalma tavaly elérte a 4 milliárd dollárt. Ez a találkozó jól mutatja Magyarország elköteleződését a keleti nyitás politikája mellett.
Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan megbeszélésének központjában a gazdasági együttműködés elmélyítése állt, különös tekintettel az energiabiztonságra és a védelmi iparra. „Magyarország számára Törökország kulcsfontosságú partner a gázellátás diverzifikálásában és az európai energiafüggőség csökkentésében” – nyilatkozta Orbán a tárgyalásokat követően. A török elnök hangsúlyozta: „Célunk a kétoldalú kereskedelmi forgalom 6 milliárd dollárra növelése 2025-ig.”
A találkozó során mindkét vezető kiemelte a békepárti álláspontjukat az orosz-ukrán konfliktusban. Orbán szerint „Magyarország és Törökország az egyedüli országok, amelyek következetesen a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozzák”. Ez a közös álláspont különösen fontos a vidéki Magyarország számára, ahol a háború gazdasági hatásai erőteljesen érezhetők.
A stratégiai partnerség keretében a két ország megállapodott a kulturális és oktatási együttműködés bővítéséről is. Kiemelten fontos a közös történelmi örökség ápolása, amely erősíti nemzeti identitásunkat és hagyományainkat. Az együttműködés továbbá kiterjed a migrációs kérdésekre is, ahol Törökország tapasztalata felbecsülhetetlen értékű.
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen egyértelmű elköteleződést két ország között. Ez a megállapodás nemcsak gazdasági előnyöket hoz, hanem megerősíti Magyarország szuverenitását és mozgásterét a nemzetközi politikában. A vidéki magyarság számára pedig új piacokat és lehetőségeket nyithat a török kapcsolat, miközben hazánk megőrzi keresztény értékeit és hagyományait a kölcsönös tisztelet jegyében.