Az elmúlt évtizedben Magyarország stratégiai partnerséget épített a türk államokkal, ami már messze túlmutat a diplomáciai udvariasságon. A keleti nyitás politikája konkrét eredményeket hozott: hazánk tudományos hídfőállássá vált Közép-Ázsia és Európa között. A Ludovika Egyetemen létrehozott Közép-ázsiai Kutatóintézet mára nemzetközileg elismert központtá fejlődött.
A türk államokkal való együttműködés különösen felértékelődött az energiabiztonság területén. „Magyarország számára létfontosságú, hogy diverzifikálja energiaforrásait, és ebben a közép-ázsiai országok megbízható partnereknek bizonyultak,” nyilatkozta Dr. Nagy István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. A Türk Tanács megfigyelő tagjaként hazánk már nem csak kulturális, hanem gazdasági téren is szorosra fűzte kapcsolatait a régióval.
Kovács Péter, a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara elnöke arról számolt be, hogy a magyar mezőgazdasági technológiák iránt különösen nagy az érdeklődés Üzbegisztánban és Kazahsztánban. „A vidéki Magyarország számára ez komoly lehetőség, hiszen a közép-ázsiai piacok stabilan növekednek, miközben az európai piacok telítettek.”
A tudományos kapcsolatok építésében kiemelkedő szerepet játszik a Ludovika Egyetem. Az itt folyó kutatások nemcsak a türk nyelvek és kultúrák megismerésére irányulnak, hanem stratégiai jelentőségű területekre is, mint az energiabiztonság és a klímaváltozás hatásai a közép-ázsiai régióra.
A magyar-türk kapcsolatok erősödése jól illeszkedik nemzeti érdekeinkhez. Miközben az Európai Unió keleti határán fekvő országként Magyarország természetes hídszerepet tölt be, a keleti kapcsolatok építése gazdasági függetlenségünket is erősíti. A következő években várhatóan tovább mélyül ez az együttműködés, ami komoly lehetőségeket tartogat a magyar vidék számára is.
