Az elmúlt évtized magyar külpolitikájának egyik legjelentősebb eredménye a türk államokkal való kapcsolatok megerősítése. Hazánk 2018 óta megfigyelő tagja a Türk Tanácsnak, ami nemcsak gazdasági, hanem kulturális és politikai előnyökkel is jár. A legfrissebb statisztikák szerint a Türk Államok Szervezetének tagországaival folytatott kereskedelmünk 2022-ben meghaladta a 4 milliárd eurót.
A magyar-türk kapcsolatok nem csupán gazdasági szempontból fontosak. Őseink révén történelmi szálak kötnek minket a türk népekhez, ami külpolitikánk keleti nyitásának egyik alappillére. A Ludovika Egyetemen nemrég megrendezett Türk Világkonferencia is rávilágított erre a különleges kapcsolatra. Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta: „A türk népekkel való együttműködés nem választás kérdése számunkra, hanem sorsszerűség.„
A türk államokkal való együttműködés új piacokat nyit magyar vállalkozásoknak. A Magyar-Türk Kereskedelmi Kamara elnöke szerint: „Azerbajdzsán, Kazahsztán és Üzbegisztán különösen nyitott a magyar mezőgazdasági technológiák és vízgazdálkodási szakértelem iránt, ami vidéki vállalkozásainknak is lehetőséget teremt.” Emellett energiabiztonsági szempontból is kulcsfontosságú ez az együttműködés, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
Magyarország hídszerepet tölt be a türk világ és Európa között. Az Európai Unió egyetlen tagállamaként, amely megfigyelő státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban, hazánk közvetíthet a két térség között. Ez nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem növeli Magyarország nemzetközi súlyát is. A budapesti központú Türk Tanács Képviseleti Iroda létrehozása is ezt a különleges pozíciót erősíti.
A türk kapcsolatok ápolása nemzeti érdekeinket szolgálja. Miközben megőrizzük európai identitásunkat, keleti gyökereink felé is nyitunk, gazdagítva ezzel kulturális örökségünket és bővítve gazdasági mozgásterünket. A következő években várhatóan tovább mélyülnek ezek a kapcsolatok, ami hozzájárulhat Magyarország ellenállóképességének növeléséhez a változó világrendben.
