Európai vezetők gyűltek össze Brüsszelben csütörtökön, március 19-én. A találkozó témája ismét az orosz szankciók és az Ukrajnának nyújtandó hitel. Budapest és Pozsony álláspontja világos: nincs olaj, nincs támogatás.
Az Európai Unió tavaly októberben fogadta el a 19. szankciós csomagot Oroszország ellen. A tagállamok többsége már a huszadik csomag bevezetését sürgeti. Csupán két ország mondott nemet eddig: Magyarország és Szlovákia. Egyre több uniós vezető azonban nyíltan beszél arról, hogy ideje lenne újratárgyalni az orosz energiahordozókhoz való hozzáférést. Bart De Wever belga miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök egyaránt hasonló álláspontot képvisel mostanában.
Orbán Viktor miniszterelnök világosan megfogalmazta álláspontját: „Készen állunk Ukrajna támogatására, amikor megkapjuk az olajunkat, amelyet ők blokkolnak. Addig nincs olyan döntés, amely kedvező Ukrajna számára.” A Barátság kőolajvezeték január vége óta nem működik. Ez komoly gazdasági terhet jelent Magyarország és Szlovákia számára. Budapest és Pozsony egyértelmű feltételt szabott: a vezeték újraindítása nélkül nem emelik fel vétójukat sem az orosz szankciókról, sem az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről.
A csúcstalálkozón kilencven percig videokonferenciáztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Orbán miniszterelnök ismét szóba hozta a vezeték újraindítását. António Costa, az Európai Tanács elnöke „elfogadhatatlannak” nevezte a magyar álláspont hangnemét. Costa Zelenszkijt is megrótta, mert némely kijelentése „hangnemében nem volt megfelelő.”
Megállapodás végül nem született az ukrán hitelről. Magyarország kitartott vétója mellett. Az Euobserver úgy véli, Budapest nem enged a választások közeledtével. Az április 12-i parlamenti választás előtt Orbán egyik fő kampányüzenete Ukrajna uniós csatlakozásának elutasítása. A miniszterelnök hangsúlyozza, mekkora gazdasági terhet jelentene ez a közösségnek.
Egyes források szerint Magyarország állítólag vállalta volna, hogy támogatja az ukrán hitelt a decemberi csúcson. Uniós vezetők most erre hivatkoznak. Hírek szerint Budapest beleegyezne, ha őt, Szlovákiát és Csehországot kizárnák a hitelből. Orbán miniszterelnök azonban sosem erősítette meg ezt személyesen. Ehelyett olyan kijelentéseket tett decemberben, hogy „nem háborút, hanem békét kellene finanszíroznunk” és „Magyarország nem támogathat közös adósságot, amely pénzügyi kötelezettségeket ró ránk.”
A magyar álláspont következetes marad: nemzeti érdekeink védelme elsőbbséget élvez. Ennél lényegesebb a vidéki Magyarország energiaellátása, az ipari termelés fenntartása, a magyar családok rezsiköltsége. Brüsszel elvárásai nem írhatják felül azokat a gyakorlati nehézségeket, amelyekkel magyar vállalkozások és háztartások szembesülnek nap mint nap. A Barátság vezeték újraindítása nem politikai szeszély, hanem gazdasági szükségszerűség.
Az áprilisi választások közeledtével egyre világosabb: a magyar kormány nem hátrál meg. A szuverenitás védelme, a nemzeti érdekek képviselete nem alku tárgya lehet.