A NATO elrettentési politikája válaszúthoz érkezett. Miközben Washington figyelme egyre inkább a csendes-óceáni térség felé fordul, Európa biztonságát új típusú fenyegetések árnyékolják be. A Szövetség 75. évfordulójának évében kulcsfontosságú kérdés: képes lesz-e a NATO átértékelni hidegháborús örökségét és hatékony választ adni a 21. század kihívásaira?
A probléma gyökere kettős: egyrészt az európai tagországok védelmi kiadásai továbbra is elmaradnak a vállalt 2 százalékos GDP-arányos szinttől, másrészt hiányzik a stratégiai konszenzus az orosz és kínai fenyegetés kezelésében. „Az európai vezetők gyakran úgy viselkednek, mintha a védelmi költségvetés emelése pusztán amerikai kérés lenne, nem pedig saját biztonságuk záloga,” nyilatkozta dr. Kovács János biztonságpolitikai szakértő.
A vidéki Magyarország számára ez nem elvont probléma. Határaink biztonsága, gazdasági fejlődésünk és nemzeti szuverenitásunk mind szorosan összefügg a NATO elrettentési képességeivel. Huszonöt éves pályafutásom során sosem tapasztaltam ilyen mértékű stratégiai bizonytalanságot a Szövetségen belül.
A 2025-ös stratégiai felülvizsgálat során a NATO-nak szembe kell néznie a hibrid hadviselés, a kibertámadások és a dezinformációs kampányok növekvő veszélyével. Különösen aggasztó, hogy miközben a keleti szárny megerősítésén dolgozunk, déli határaink védelme háttérbe szorul. Barabás Gergely, a Nemzetbiztonsági Kabinet tagja szerint: „A magyar álláspont világos: kiegyensúlyozott védelmi stratégiára van szükség, amely a keleti és déli kihívásokat egyaránt figyelembe veszi.”
A következő évben eldől, képes-e a NATO megújulni vagy fokozatosan elveszíti relevanciáját. Nekünk, magyaroknak, határozott nemzeti érdekünk egy erős, de a tagországok szuverenitását tiszteletben tartó védelmi szövetség fennmaradása, amely nem ideológiai küldetésként, hanem a tagállamok biztonságának garantálójaként tekint magára.