Kijev jelentősen meg kívánja emelni a nyelvtörvény megsértéséért kiszabható bírságokat. Az intézkedés különösen érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Olena Ivanovska ukrán nyelvvédelmi biztos bejelentése szerint a jelenlegi büntetések nem elég visszatartóak.
A bírságok két-háromszorosára nőhetnek, körülbelül negyven euróról akár kilencszáz euróra. Ivanovska az Unian ukrán hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy bár a törvényt eredeti célja nevelő jellegű volt, az ellenőrzések számának huszonhat százalékos növekedése szigorúbb fellépést tesz szükségessé. Az ukrán hatóságok idén már közel száz vizsgálatot indítottak. A tervezett módosítások megkülönböztetik a véletlenül hibázókat és az ismételten vagy szándékosan szabályszegőket. Az előbbiek még figyelmeztetést kaphatnak, utóbbiak azonban keményebb szankciókat kapnak.
A nyelvtörvény hatálya mostantól a közösségi médiára is kiterjed. Üzleti célú profilokat használó bloggerek, szépségszakértők és szolgáltatók kötelesek ukrán nyelvű tartalmat fenntartani. Az üzleti célú tevékenység ugyanis a törvény hatálya alá tartozik. Ez a kárpátaljai magyar vállalkozókat súlyosan érinti.
A magyar–ukrán kapcsolatok már évek óta feszültek a nyelvtörvény miatt. Kárpátalján több százezer magyar él, akik őseik nyelvét akarják használni. Budapest következetesen kiállt a magyar kisebbség jogaiért. A kérdés diplomáciai válsághoz vezetett korábban is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hátba szúrásnak nevezte az ukrán oktatási törvény elfogadását. Magyarország NATO-találkozókat blokkolt tiltakozásul. A jogos felháborodás nemzetközi figyelmet kapott.
Az ukrán oktatási törvény fokozatosan vezeti be az ukrán mint oktatási nyelvet ötödik osztálytól. A kisebbségi nyelvű oktatást jelentősen korlátozza. A velencei bizottság ajánlásai csak részben enyhítették a helyzetet.
A kárpátaljai magyarok régóta küzdenek nyelvhasználati jogaikért. Iskoláikban, közösségi életükben őseik nyelvét szeretnék használni. Ez természetes jog minden európai kisebbségnek. Az ukrán állam azonban más irányt választott.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna csak azokat ismeri el őshonos népeknek, akiknek nincs anyaországuk. A krími tatárok ilyen státuszt kaptak. A magyarok nem, mert van anyaországuk. Ez diszkriminatív megközelítés, amely európai értékekkel ellentétes.
Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg kilencven milliárd eurós uniós hitel folyósítását blokkolja. A Barátság kőolajvezeték januári leállítása óta érvényes ez az intézkedés. Zelenszkij ukrán elnök pedig nyíltan megfenyegette a magyar kormányfőt.
Mindkét ország kölcsönösen hírszerzési tevékenységgel vádolja a másikat. A magyar kormány szerint Ukrajna külföldi titkosszolgálati műveletben vesz részt. Ez a közelgő magyar választások eredményét kívánja befolyásolni. Az ellenzéki Tisza pártot támogatná ez a beavatkozás.
A nyelvtörvény szigorítása újabb feszültséget jelent. A kárpátaljai magyarok helyzete egyre nehezebb. Magyarország továbbra is kiáll kisebbségi jogaikért. Ez erkölcsi kötelesség és nemzetpolitikai prioritás.
A vidéki Magyarországon sokan rokoni kapcsolatban állnak kárpátaljai magyarokkal. Számukra ez nem elvont politikai kérdés. Családtagjaikról, rokonaikról van szó. Az együttérzés természetes és mély.