A városi botanikus kertek csendes szentélyei kultúránknak, mégis napjainkban különleges küldetést teljesítenek. Miközben Budapest szívében a Füvészkert őrzi ritka növénykincseit, falain túl éghajlatunk aggasztó változásokon megy keresztül. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedben 1,5 Celsius-fokkal emelkedett, ami fokozottan érinti nagyvárosaink mikroklímáját.
A botanikus kertek már nem pusztán növénygyűjtemények. „Élő laboratóriumokká váltak, ahol megfigyelhetjük, mely fajok alkalmazkodóképesek a változó klímaviszonyokhoz”, magyarázza Kovács István, a szegedi botanikus kert igazgatója. Városainkban az őshonos fajok megőrzése mellett egyre fontosabb szerep jut az olyan növények kutatásának, melyek ellenállnak a hőségnek és szárazságnak. A debreceni egyetem kutatói szerint 2025-re a hazai botanikus kertekben zajló klímaalkalmazkodási kutatások jelentősége megkétszereződhet.
Kulturális örökségünk e zöld szigetei közösségi szerepet is betöltenek. A pécsi botanikus kert látogatottsága az elmúlt két évben 30 százalékkal nőtt, főként a környezeti nevelési programoknak köszönhetően. „Kertjeink hidat képeznek teremtett világunk csodái és a városlakók között”, fogalmaz Szabó Mária kertészeti szakíró. A keresztény gondolkodásban hangsúlyos teremtésvédelem gyakorlati megvalósulását láthatjuk ezekben az intézményekben.
Botanikus kertjeink tehát nem csupán múltunk növényi emlékeit őrzik, hanem jövőnk zálogai is. A 2025-re tervezett országos kertfejlesztési program célja, hogy e szakrális terek továbbra is betölthessék küldetésüket: tanítsanak minket a teremtett világ tiszteletére és fenntartható együttélésre környezetünkkel.
