Bevezetés
Az alkotmányos demokrácia alapkővéhez érkeztünk Magyarországon, ahol egy új történelmi mandátummal rendelkező kormány és a hatalom erejét a szavazóurna melletti védelmező elnök szembeállítása zajlik.
Tamás Sulyok államfő, akit az Orbán-rendszer választott meg idén januárban, nem lépett le a pénteki, 31 májusi határidőig.
A Tisza Párt által vezetett többség így törvényhozási úton, egy korábban példa nélkül álló lépésben kívánja elmozdítani a köztársasági elnök.
Magyar Péter miniszterelnök vasárnap este megerősítette: „Tamás Sulyok még soha nem állt ki a gyengébbek, az elnyomottak vagy a jogállamiság mellett.” Ez a narratíva hivatott megokolni az akciót, amely a történelmi 12. áprilisi választási győzelmet követő „rendszerváltás” kulcsfontosságú lépésének szán.
A jogi keretek és a válság
A kormány szerint az elnök lemondása elengedhetetlen az Orbán-korszak ügyeletes társaságának felszámolásához.
Sulyok ellenben makacsul ragaszkodik a Fundamentális Törvény betűjéhez, és meggyőződése, hogy a köztársasági elnök hivatalának legitimitása nem a politikai többségektől függ, hanem az Alaptörvényből ered.
A válság mélyült elmúlt pénteken, amikor Sulyok elnök formálisan felkérte a Velencei Bizottság állásfoglalását.
A Sándor-palota közleménye „mélyen ellentmondásos alkotmányos konfliktusként” jellemezte a helyzetet, amikor egy ülő államfőt politikai indokokkal kívánnak eltávolítani.
Mindeközben a gyakorlati kérdés az, hogyan is történhet ez meg.
A jelenlegi keretrend szerint az Országgyűlés kelthet eljárást, melynek során az Alkotmánybíróságnak kellene megállapítania, hogy az elnök szándékosan sértette-e az Alaptörvényt vagy követett-e el bűncselekményt.
Azonban Magyar miniszterelnök már a választás óta utalt rá, hogy a Tisza alkotmányozó kétharmados többsége lehetővé teszi magának az Alaptörvénynek a módosítását is, célirányosabban.
Reakciók és nyilatkozatok
A Fidesz egyértelműen Sulyok mellé állt. A párt közleményében „alkotmánytalan támadásnak” minősítette Magyar Péter akcióit, és „diktatúra útján” haladással vádolta a miniszterelnököt. Azt is hangsúlyozták: „Magyarország alkotmányos rendjében a közszolgák mandátumát nem Magyar Péter önkényes akarata határozza meg.”
Az elmúlt napokban a Tisza frakció be is nyújtotta első alkotmánymódosító javaslatait, köztük egy nyolcéves mandátumkorlátot a miniszterelnöki posztra vonatkozóan, visszamenőleges hatállyal 1990-ig – egy olyan történelmi lépés, amely ellehetetlenítené Orbán Viktor visszatérését.
Ez a mozzanat is mutatja, hogy a kormányzó többség nem riad vissza az alapvető szabályok megváltoztatásától, ha azt a történelmi küldetése szolgálatában érzi.
A határidő lejártát követően előttünk áll a posztkommunista időszak egyik legmélyebb alkotmányos krízise.
Akár a meglévő alkotmányos úton, akár a parlament új szabályok kényszerítésével próbálkozik, Magyar Péter kormánya nemzetünk hatalmi szervezetének alapvető egyensúlyát próbálja átszabni.
Következmények és kilátások
Mindeközben egy kérdés bizonytalan: vajon ez a radikális változtatás a múlt leküzdése, vagy inkább a jövő demokratikus alapjainak megrendítése lesz?
