A hősiesség nem mindig harctéri bátorságot jelent. Andrássy Klára grófnő, a magyar arisztokrácia kiemelkedő alakja, a második világháború legsötétebb napjaiban mutatta meg, mit jelent az igazi keresztény könyörületesség. Történelmi viharban, amikor Magyarország német megszállás alá került, ő lett a lengyel menekültek védőangyala Budapesten, életét kockáztatva másokért.
A fiatal grófnő már a háború előtt sem a tipikus arisztokrata életet élte. Politikai újságíróként dolgozott, határozott értékrenddel és küldetéstudattal. Amikor 1939-ben Lengyelország összeomlott a német és szovjet támadás alatt, Andrássy Klára azonnal cselekedett. A Teleki-kormány hallgatólagos támogatásával segített megszervezni a lengyel menekültek magyarországi fogadását és elhelyezését. „Nem tehetünk mást, ez keresztényi kötelességünk” – vallotta.
Ahogy Henryk Sławik, a lengyel menekülteket segítő bizottság vezetője fogalmazott: „Andrássy grófnő bátor tettei több ezer lengyel életét mentették meg, miközben saját biztonságát semmibe vette.” Tevékenysége nem merült ki az adminisztratív segítségben – személyesen látogatta a menekülttáborokat, gyógyszereket, élelmet, hamis iratokat szerzett. A német megszállás után még veszélyesebbé vált munkája, de nem hátrált meg.
Andrássy Klára története a magyar-lengyel barátság egyik legszebb fejezete, egyúttal példa arra, hogyan őrizhetjük meg emberi méltóságunkat a történelem legsötétebb pillanataiban is. Életútja emlékeztet minket: a valódi nemesség nem címekben, hanem tettekben rejlik. Mai világunkban, ahol oly gyakran hiányoznak az erkölcsi iránytűk, az ő hite és bátorsága olyan örökség, amelyre méltán építhetünk.
