Budapest főváros költségvetése ismét politikai csatatérré vált. A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén Karácsony Gergely főpolgármester bemutatta a 2025-ös év költségvetési tervezetét, amely 580 milliárd forintos főösszeget tartalmaz. Ez 15%-kal magasabb az előző évinél, miközben a főváros adósságállománya már meghaladta a 250 milliárd forintot.
A vita középpontjában a fenntarthatóság kérdése áll. „Budapest pénzügyi helyzetét súlyos örökség terheli, de a jelenlegi városvezetés az elmúlt években stabilizálta a működést” – jelentette ki Karácsony Gergely. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a kormányzati elvonások ellenére sikerült megőrizni a közszolgáltatások színvonalát és elindítani több fejlesztést.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP frakció vezetője, Szentkirályi Alexandra súlyos kritikát fogalmazott meg: „A főváros költségvetése fenntarthatatlan pályán mozog. A következő generációk vállára helyezik a hiteltörlesztés terhét, miközben alapvető szolgáltatások színvonala romlik.” Hozzátette, hogy a tervezett 48 milliárdos hitelfelvétel súlyosbítja a helyzetet.
Az ülésen felszólalt Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere is, aki szerint „a költségvetés számai nem tükrözik a vidéki Budapest valóságát. A külső kerületek infrastrukturális fejlesztései háttérbe szorulnak a belvárosi presztízsberuházások mellett.”
A vita hátterében jól látszik a közelgő 2026-os választásokra való felkészülés. A kormánypártok a főváros eladósodását, míg a városvezetés a kormányzati elvonások miatti kényszerhelyzetet emeli ki. A költségvetést végül szűk többséggel, 17-14 arányban elfogadta a közgyűlés.
A fővárosi pénzügyek alakulása fontos tanulsággal szolgál egész Magyarország számára. Az önkormányzatok mozgástere beszűkült, miközben a közszolgáltatások fenntartása növekvő terheket ró rájuk. Budapest példája mutatja, hogy a nemzeti szuverenitás erősítése mellett szükség van az önkormányzatok pénzügyi helyzetének újragondolására is, különös tekintettel a vidéki Magyarország érdekeire.
